Alig egy oras repulout utan erkeztunk meg Cuzcoba. A felhok kozul neha elobujtak az Andok csucsai. Meglepetesunkre itt sokkal kellemesebb (melegebb) volt az ido, mint Limaban. Bar kesobb megtapasztaltuk, mindez csak abban az esetben ervenyes, ha sut a nap. Ha a szel is fuj akkor viszont kifejezetten huvosre valt az ido. Igy tehat, hol felvettuk, hol levettuk a pulovereinket. A szallas elfoglalasat kovetoen szabadprogram kereteben felfedezo utra indultunk. Nagyon furcsa volt, hogy egy kis emelkedo utan is csak ugy kapkodunk a levego utan. A magashegyi betegsegre persze azt mondjak hozza kell szokni a szervezetnek. Igy a tanacsokat megfogadva sokat iszom, nem vegzek kimerito turakat, egyszer-egyszer iszom cocateat is bar annak erzem a legkevesebb hasznat.
Sajnos a spanyol katolicizmusrol az ismereteim hianyosak, igy csak amuldozom hogy milyen hatalmas templomokat epitettek, s ezt milyen megfontolasbol tettek. Gondolom a hoditasok idejen epp a barokk volt a divatos Europaban igy minden templom kepzelhetitek mennyire tuldiszitett es csupa ezust-arany minden. Sajnos a jelkepek szimbolikak is sokhelyen elteroek az altalam ismerttol, de hat lesz minek utana nezni, ha hazaertem. (pl. a keresztrefeszitett Jezusnak muhaja van, s nem agyekkoto hanem diszes szoknya van rajta. A kulonbozo Szentek mellett spanyolarcvonasu, oltozetu szobrok is furcsak szamomra az egyik-masik mellekoltaron.
Szoval a varos foteren -amit hogy is hivnanak maskepp, mint Plaza de Armas- a Compania templomot latogattuk meg eloszor, itt fel tudtunk menni a tornyaba, ahonnan remek kilatas nyilt a terre. A celunk a piac megtalalasa volt, utkozben azert a la Merced (Kegyelet) valamint a Szt. Klara es Szt. Peter templomokra is szantunk nehany percet, legalabb egy foto erejeig. A piac nekem nem volt furcsa, mint a tobbieknek, mivel a kozel-keletrol jol ismert kep fogadott. Mindent lehet kapni itt is a bikaorrkarikatol a wc papirig.
Az elso alkalommal nem mertunk meg inni a gyumolcsok es zoldsegek kanaanjat felvonultato inka asszonyok shakejebol. (Papaja, pepino, maraqja, dinnye, szolo, ananasz, alma, s meg az ismeretlenek..)
A birka vagy alpaka, csirke beka, megnyuzva; tudo, sziv, maj talcakon, minden fele hutes nelkul kaphato. Szottesek, sapkak, kalapok, szeles valaszteka jol megfer egy legterben a kifozdekkel. Herba fuveket, magvakat arulok koze egy-egy kiskozertes ekelodik. A nezelodes eredmenye: fel kilo eper, pepino es mogyoro lett. Ebedelesre mar nem volt idonk, igy az asvanyvizzel megmosott gyumolcsokkel csillapitottuk esegunket, mivel 12.50 kor indultunk egy inka "romturara".
Az indegenvezetonk Ofelia elmondta, hogy Cuzco a "vilag koldoke" s igy innen agaznak ki letezo es kepzeletbeli utak. No mi az ilyen utak melleti piheno illetve vallasi szertartas helyek nemelyikevel ismerkedtunk meg. Elsokent a Tambo Machay romjahoz setaltunk, amit kizarolag csak nemesek hasznaltak pihenesre, de itt van a "semmibol" fakado forras ami 3 nyilason keresztul minden evszakban ugyan olyan vizhozammal folyik, s vizvezetokon keresztul csatlakozik nagyobb vizgyujtokhoz. A fourak pihenohelyet orzo Puca Pucara (voros erod) volt a setank kovetkezo allomasa. Ezt a Qenko (cikkcakk) szimbolikus faragasokkal diszitett sziklatombjenek metekintese kovette. A jun. 24-i ezen a foldreszen a legrovidebb nap (a nap halala); ekkor az elkeritett szikla arnyeka pumat formaz amogotte levo falom, ami az inka szimbolum rendszerben jelentos. Egy masik kotombon mind a 3 inka szimbolum megfigyelheto, (leginkabb helikopterrol, mivel a veszelyesseg miatt lezartak a sziklat:-() A kigyo az also szint, a tudas, a kozepso a puma az ero, a legfelso a kondor a lelek...
Utkozben volt lehetosegunk megismerni a bebi, es a felnott alpakabol keszult kendok, pulloverek valamint a muszalas anyagok kozotti kulonbseget. azt is hogz lehet 250000 Ft-ert is ritka alpaka (a nevet elfelejtettem) kendot kapni. Itt megittuk elso cocateankat, ami szerintem semmiben nem kulonbozik egy rosszabb zold teatol. Hatasat nem ereztuk.
Legutoljara, mar kisse elpilledten ertunk a legnagyobb osi emlekhez a Sacsayhuamanhoz. Mivel irasos emlekek nem maradtak fenn, azaz erzesem, hogy minden csak egy lehetseges magyarazat az itt levo kofalak eredetere. Leginkabb csak talalgatasok, amit igazan a leletek sem mindig tamasztanak ala. Ennek a helynek a "forditasa" a jollakott solyom (eddig errol az allatrol sehol nem volt szo??) A mese szerint a spanyolok es az inkak csataja zajlott itt es a sok halott a solymok martalekava lett. (a kondor inkabb eszik hullat, mint a solyom, de a vezeto ragaszkodott a solyomhoz) illetve masik elkepzeles szerint a varos(Cuzco) valaha puma alaku volt es ezek a falak a fej korvonalai voltak. Am mivel a spanyolok mindent felegettek, a koveket sajat hazaik epitesehez hasznaltak fel igy mar biztosat talan soha sem fogunk tudni errol a helyrol, igy ki-ki a sajat fantaziara hagyatkozva kepzelheti a hatalmas terulet funkciojat.
Szamomra nem volt meggyozo egyik magyarazat sem, a hatalmas tobbtonnas kotombok helyzetere, amik mernoki precizitassal egymasnak feszitve, tobb mint 20000 ember fel evszazados munkajanak eredmenye...
Mar sotetedes utan tertunk vissza a varosba, s az elmaradt ebedet vacsoraval igyekeztunk potolni. Ezuttal mar helyi specialitast, alpakat ettunk, a tengerimalac meg varat magara... Leginkabb a marhahusra emlekeztetett az ize. Kaptunk gratis tipikus perui "koktelt" hozza.
A fejfajas ekkorra mar mindenkit utolert. Igy viszonylag koran 8-kor mar nyugovora tertunk. Az ejszaka a szokasos 1 es 3 orakor orrfujasos felkelestol eltekintve gond nelkul telt.
A csoport ketharmada elment ma raftingolni, en inkabb a varos nevezetessegeit valasztottam (5 fokos vizben, neoprem zokni nelkul, 2 orat; -tuti megfazas).
A Katedralis hasonlo a tobbi eddigi templomhoz, a fooltar melleti falon viszont, az utolso vacsora freskojan a tengerimalac a talon Jezus elott egy kicsit elgondolkodtato...
No, megyek folytatom a nezelodest, amit tudok ismet jelentkezem!
