Rövid várakozás után kiderült, hogy amint a köd felszáll, 1/2 nyolc-8 körül mehetünk a reptérre és a korábban beosztott 5 fős csoportok megkezdhetik a rejtélyes vonalak megtekintését.
Katinak köszönet, én a pilóta mellől figyelhettem a különleges rajzolatokat. először a háromszögek, trapézok nyomát néztük meg, Majd eztkövetőe a bálna, az asztronauta, a majom, a csillag, a kondor, a pók, a kolibri, a peilkán, a papagály, a kéz, a fa, általában elsőként a cseszna jobb oldalán ülők, majd a baloldal "bedöntése" következett. Végül a csatorna körök, és a város házai fölött szálltunk vissza a kiindulópontunkra. A reggeli nélküli repülés hasznosnak bizonyult, nálunk senkinek nem volt problémája az úton.
Mi a délelőtti lehetséges két fakultatív programra is jelentkeztünk, hisz kevés az esélye, hogy a közeljövőben ismét arra járunk. A fensík másik különlegessége a város szélén levő több km széles és hosszú területen lévő nazca-kori temető. a sírrablok barbárságának nyomai ma is láthatók, hisz a területen sétálva itt-ott előbukkan egykét csontdarab, vagy múmiatakaró szövetfoszlány, vagy cseréptöredék. 5-10 sírkamrát megpróbáltak eredeti állapotába visszaállítani, hogy elképzelhetőbb legyen, hogyan is temetkeztek az akkori emberek. Megdöbbentő látvány, s megannyi kédés? Miért nem tárják fel az egészet? Miért hagyják, hogy csak ugy szabadon legyenek a csontok?...
A kirándulásba belefért a helyi piac megtekintése, ahol a tegnapi Colca kanyoni kiwi szerű zöld gyümölcs és a lila kaktuszgyümölcse után egy a majomkenyérhez hasonló, ám zöld, lédús megjegyezhetetlen nevü zöldség-gyümölcs után vettünk a jól ismert eperből. Kati és Szlávi a helyi "négercsók" -rózsaszín tojásfehérjehab- megkóstolására is vállalkozott.
A vízvezeték csatornája szorosan egymás mellé rakott gömbölyű kövekkel van burkolva (a földrengés jobb elviselése miatt). A tározó és a csatorna előtt pedig többmint egy tucat "levegőztető tölcsért" figyelhettünk meg. A víz kristálytiszta, többen megkostólták, a helyi monda szerint nazcait választanak majd párjuknak.... A helyi temetkezési szokásoknál megismert kemény, időtálló varangófát itt élőben is láthattuk.
A csoporttal közösen 13.00 után a icai sivatagi oázis fele indultunk. Utközben még megmásztuk a Mária Reich féle kilátót, ahonnan a német tudós fürkészte, több mint 50 évig a vonalakat. Majd egy nazcaiakat megelőző paracaszi "családrajzot" is szemügyre vettünk.
Hogy utunk kellemesen teljen, Evo Morales életrajzi ihletésű filmjét vetítette, és szinkron tolmácsolta nekünk János.