HTML

perubolivia

Útinapló a "születésnapi" túrámról

Friss topikok

  • franko: mi is most jöttünk haza, a magassági betegség kemény volt.. Hányinger, pánikroham a nonstop légszo... (2009.04.10. 19:17) Cuzco
  • baphomet: És a folytatás??? (2008.11.09. 02:47) Arequipa
  • lidi43: Hiába várom az utolsó jelentkezésedet,pedig a program szerint sok-sok élményben volt részetek.Váru... (2008.11.04. 20:07) Copacabana
  • ilonak: Szia! Érdeklődéssel (és persze kicsi irigységgel) olvasom a beszámolót. Egyelőre jobb és érzéklete... (2008.10.27. 09:57) Puno
  • lidi43: Sikerült regisztrálnom. Örülünk, hogy jól érzed magad, kíváncsian várjuk a további beszámolókat. P... (2008.10.23. 14:39) Ismet Cuzco

Linkblog

Ismét Lima

2008.11.11. 18:54 ariel21

Azt a lehetőséget, hogy félórán keresztül zötykölődve a helyijáratos busszal közelítjük meg Lima "gazdag-új" negyedét gyorsan elvetettük, mivel a tegnapesti jelentkezőkhöz képest 7 főre törpült a kíváncsiak száma. Befizettünk az emeletes városnéző buszra, majd az óceán partra siettünk, hogy a felhőkarcolószerű szállodák tövében lévő, Lima legfinomabb fagylaltozójának kínálatából ehessünk. A tér szélén felbukkanó városnéző busztól János megkérdezte felszállhatunk-e rá, ám ezt egy másik társaság üzemeltette, így a megváltott jegyünk nem volt erre érvényes. Még csalódottabbak lettünk, mikor megtudtuk, hogy a mi buszunk műszaki okok miatt viszont nem indul. Ám János kalandos ötlete; "érjük utol a másik buszt taxival!" megnyerte tetszésünket. Hamar találtunk egy kocsit, aki hajlandó volt hatunkat egyszerre elvinni, illetve üldözőbe venni, a valahol a közelben haladó sétabuszt. Egy kereszteződésben még láttuk a tetejét, ám rossz sávban haladtunk így a rövid kitérő után már nem sikerült megtalálnunk azt. Sebaj, helyette andalogtunk az óceánparton kialakított, különböző stílusú parkokban, összegeztük az út tapasztalatait, s hallgattuk János történeteit Latin-Amerika más országairól. Egy olcsó, (10 sol~650 Ft)) ám gazdag menüt ettünk egy Brazil étteremben (bor, előétel, főétel, desszert, limonádé)

 

Fájó, de végetért a háromhetes utazásunk a "mesés-csodák" földjén. Remélem a képeket is hamarosan tudom csatolni, s akkor még színesebbé válik a beszámolóm!

Szólj hozzá!

Ballestas-szigetek, Paracas

2008.11.11. 18:28 ariel21

A szuperszállásunkat elhagyni nem volt könnyű, ám ismét "csili-vili" buszunk (krém színű burkolat, kényelmes ülések, hőmérséklet, páratartalom kijelzős óra, stb... Zsolt, biztos tetszene neked!) kicsit kárpótolt.

Elsőként az Icahoz közeli Ballestas szigetekre hajóztunk. A mentőmellények felvétele után, mint 24 "Michelin baba" tapadtunk a székeinkhez a 60-nal száguldó motorcsónakban. A csodáknak még mindig nem volt vége, hisz itt a kikötő mögötti homokdomboldalba "rajzolt" gyertyatartó?-t fotózhattuk le. A kérdésekre, kik, miért, mikor, hogyan?, többféle válasz létezik, de egy kicsit már belefáradtam, majd inkább csatolom a képet :-)

A szigetek madarak, Humbold pingvinek, fókák, pelikánok, kormoránok, pihenő, költő, ürítő helye. A guanótól fehérlő szikláknak szaguk van és feketéllenek a rajtuk tanyázó több ezer madártól. A sziklák Jézus arcprofiljától az elefánton át a teknősig több mindent megformáznak. Érdekes, hangos, mégis nyugodt világ, csak a "családi horgászat" engedélyezett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A természet alkotta csodák a paracasi Nemzeti Parkban vártak bennünket. A hatalmas sószállító dömperek kerékgumijától aszfaltossá vált természetes sóút; a földrengés következtében megsemmisült "katedrális" boltívének magadványa, az aranyló homok-lösz falak, s a falakban tátongó repedések; a fehér, tarajos hullámokkal morajló lápislazúr színű ócán; a "vörös" (védett) partszakasz; a megannyi kagyló, csiga, s tarisznyás rák mardványa a parti fövenyen. Megismertük Szarvas Peti perui "megbizottját", aki az elpusztult, s még élő állat és növényvilágban segített eligazodni nekünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A paracasi halászfalu egyik vendéglőjében, helyi tengeri specialitásokkal búcsúztunk  a sivatagtól, s idndultunk a valamikori kiindulópontunk, Lima felé. Ica határában elköszöntünk Ronaldtól, aki a Tacnai blokád óta velünk tartott. Gyorsan, problémamentesen este 9-re a már ismert szállásunkra érkeztünk. Egy gyors bevásárlás a helyi szupermarketben, hogy másnap még jusson indőnk a János által felajánlott Miraflores új városrész gondtalan megtekintésére.

Szólj hozzá!

Huacachina-oázis

2008.11.11. 15:42 ariel21

A szabadnapunkat a homokfutózással kezdtük. Ezalkalommal több csúszás fért bele és talán még meredekebb, s hosszabb lejtőkön száguldoztunk. Jani deszkája egyszer megmakacsolta magát, de ügyesen megállt, s egy hatalmas homokfelhőből "szurtospetiként" jött elő. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A délutáni városnézéssel egybekötött borkostolóig jégkásás limonádé mellett a medencében és partján múlattuk az időt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tavalyi földrengés hatalmas károkat okozott a főtér melletti templomban és az azt körülvevő házakban, valamint a város szélén élő szegényebbnegyedek vályogházaiban. Folyik a helyreállítás, de természetesen minden segítséget szívesen fogadnak. Így az a család is nagyon hálás volt, akinek -a csoportban összegyűjtött, feleslegessé vált, felajánlott- "ruhacsomagunkat" odaadtuk.

A perui borkostolónál teljesen el kell felejteni azokat az itthon megszokott körülményeket, mint üvegpohár, borkorcsolya stb.

A szőlőművelést errefelé "szabadon" művelik, hagyják a töveken a leveleket, indákat szabadon burjánzani, holmi kacsolással, kötözéssel nem izgatják a növényt. Elmondásuk szerint cukrot sem adnak a musthoz, mivel a talaj is más jellegű, sav sincsen a boraikban. (már ha lehet bornak nevezni azokat az italokat...)

Az első "pincészetben" a tulaj különleges helytörténeti gyűjteményét is "megcsodálhatjuk". Az italtartó cserépedények tetején kitömött krokodil, fóka, lajhár néz velünk szembe. A falakon értékes, s kevésbé értékes szőttesek, tollképek, festmények. Itt-ott egykét sírkamrából származó mágikus múmiafej, emberi csontokból épített vitorlásmakett.

A borokat egy bambusznádból merőbottá alakított eszközzel önti a "sommelié" a 2,5cm(!) magas gyűszűpoharunkba. Természetesen minden boruk "száraz", ám ízét tekintve inkább hasonlít egy rosszabb fajta otthoni likörre. A tökölyből készített piscu-t a must tartósításán kívül tisztán (pálinkaként) is kínálják. (Szerintem, mindkettő ihatatlan) Repetát senki nem nagyon kér. Egy-két palackot csak érdekesség képen veszünk.

Második helyen végig követhettük a szölő útját a taposástól egészen a lepárló készülék kivezetőcsövéig. Itt még likőrösebb ízüek a "borok", ezért itt több fajta piscu párlatot, illetve Bailey's típusú krémlikört kóstolhattunk. Ami viszont jól passzolt ezekhez a piákhoz a  mangó, füge lekvár, illetve a töltött desszert csokoládé falatkák.

Szilvinek és Verának készítetett születésnapi torta tényleg meglepetés volt. Az afroperui zenekar meghívása, szereplése telitalálat, köszi János!

Szólj hozzá!

Ica-Huacachina-oázis

2008.11.11. 14:55 ariel21

Az oázisban a szállásunk "paradicsomi"; papagályok, színes apró madarak, virágok, varangofák, homokdűnék köröskörül, medence, koktél bár... welcome drink. Bár ez utóbbit már csak a homokszörfözésről visszatérve kaptuk, ám a gesztus nagyon kedves!

Gyors öltözködést követően, hogy még a naplementét is lássuk a sivatagban, 3 homokfutó járgánnyal indultunk utnak. Mint egy rallys autó, fémcsővázas merevítések, plékaszni nélkül, 420 lóerős motorok, hatalmas kerekek, s a vidámparkból ismert négypontos feszítésű biztonsági övek! Szükség is volt rájuk, mert "pilótáink" eszeveszett sebességgel -valósággal- szántották a homokot. A homokcsúcshoz közelítve olyan érzésem volt, mintha a semmibe ugratnánk, rövid buckás részt ismét óriás hullámok követték. Egy meredek szirt tetején megálltunk, s következett a homokdeszkázás. A síelésből ismer snowboard alakú deszkákra tépőzáras fogodzók voltak szerelve, János vállalta, hogy elsőként csúszik. Utána a többiek, ki fog nyerni?, kinek a deszkája csúszik a legtávolabb?, hogy lehet gyorsabban siklani? számíte-e, hogy ki milyen magas, vagy súlyos? Örömteli kurjongatások-sikítások között értek célba a "versenyzők". Már nem emlékszem a helyezésekre, de az biztos, hogy a többi csúszás is hasonló izgalmak közepette zajlott, s csak az alkony sötétje vetett véget a szórakozásunknak. Hazafelé megálltunk az oázis esti fényeit is megörökíteni.

Rögtön jelentkeztünk a másnapi "buggy"zásra is. Vacsoránkhoz a medence melletti helyi éttermet választottuk. Hogy legyen némi pénzünk este még Jánosékkal bementem a városba pénztváltani, illetve megrendeltük a két tortát, meg a zenészeket a holnapi búcsú-szülinapi partihoz.

Szólj hozzá!

Nazca

2008.11.11. 12:03 ariel21

Rövid várakozás után kiderült, hogy amint a köd felszáll, 1/2 nyolc-8 körül mehetünk a reptérre és a korábban beosztott 5 fős csoportok megkezdhetik a rejtélyes vonalak megtekintését.

Katinak köszönet, én a pilóta mellől figyelhettem a különleges rajzolatokat. először a háromszögek, trapézok nyomát néztük meg, Majd eztkövetőe a bálna, az asztronauta, a majom, a csillag, a kondor, a pók, a kolibri, a peilkán, a papagály, a kéz, a fa, általában  elsőként a cseszna jobb oldalán ülők, majd a baloldal "bedöntése" következett. Végül a csatorna körök, és a város házai fölött szálltunk vissza a kiindulópontunkra. A reggeli nélküli repülés hasznosnak bizonyult, nálunk senkinek nem volt problémája az úton.

Mi a délelőtti lehetséges két fakultatív programra is jelentkeztünk, hisz kevés az esélye, hogy a közeljövőben ismét arra járunk. A fensík másik különlegessége a város szélén levő több km széles és hosszú területen lévő nazca-kori temető. a sírrablok barbárságának nyomai ma is láthatók, hisz a területen sétálva itt-ott előbukkan egykét csontdarab, vagy múmiatakaró szövetfoszlány, vagy cseréptöredék. 5-10 sírkamrát megpróbáltak eredeti állapotába visszaállítani, hogy elképzelhetőbb legyen, hogyan is temetkeztek az akkori emberek. Megdöbbentő látvány, s megannyi kédés? Miért nem tárják fel az egészet? Miért hagyják, hogy csak ugy szabadon legyenek a csontok?...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kirándulásba belefért a helyi piac megtekintése, ahol a tegnapi Colca kanyoni kiwi szerű zöld gyümölcs és a lila kaktuszgyümölcse után egy a majomkenyérhez hasonló, ám zöld, lédús megjegyezhetetlen nevü zöldség-gyümölcs után vettünk a jól ismert eperből. Kati és Szlávi a helyi "négercsók" -rózsaszín tojásfehérjehab- megkóstolására is vállalkozott.

A vízvezeték csatornája szorosan egymás mellé rakott gömbölyű kövekkel van burkolva (a földrengés jobb elviselése miatt). A tározó és a csatorna előtt pedig többmint egy tucat "levegőztető tölcsért" figyelhettünk meg. A víz kristálytiszta, többen megkostólták, a helyi monda szerint nazcait választanak majd párjuknak.... A helyi temetkezési szokásoknál megismert kemény, időtálló varangófát itt élőben is láthattuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A csoporttal közösen 13.00 után a icai sivatagi oázis fele indultunk. Utközben még megmásztuk a Mária Reich féle kilátót, ahonnan a német tudós fürkészte, több mint 50 évig a vonalakat. Majd egy nazcaiakat megelőző paracaszi "családrajzot" is szemügyre vettünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogy utunk kellemesen teljen, Evo Morales életrajzi ihletésű filmjét vetítette, és szinkron tolmácsolta nekünk János.

 

Szólj hozzá!

Colca kanyon

2008.11.11. 11:19 ariel21

Mar pár napja itthon vagyok, de igyekszem az utolsó napok történéseit is részletesen leírni, illetve, most már nem csak ékezeteket, de talán képeket is tudok majd hozzáfűzni.

Szóval a tegnap esti folklór program jól sikerült. A Chivayi helyi termelfürdőzés után egyesek "kipihenten" érkeztek a zenés-táncos estre. Az utcáról nézve, mintha egy lakóházba mentünk volna be a piac melletti vendéglőbe, ahol már rajtunk kivül Kínából, Chiléből érkezett vendégek is voltak. A terem végében felállított pódiumon játszott a 4 vagy öt? tagú "zenekar" az asztalok között üresen hagyott részen pedig helyi népviseletbe öltözött táncosok mutattak be táncokat illetve áldozati s egyéb szokásokat a jellevők bevonásával. Belépő nem volt, fogyasztani illett, s ezen kívül a szokásos borravalós tálka is körbe járt, ahova szabadon lehetett adakozni.

 

 

 

Reggel korán indultunk, hogy még a tömeg előtt érjünk a "kondor-lesre". A már ismert útvonalon indultunk a kanyon belseje felé, majd több kilátópontontot magunk mögött hagyva értük el célunkat, ahol szerencsére néhány áruson kivül nem igen voltak nézelődők.

Mint egy várvédők, foglaltuk el helyeinket a sziklaszirten s meredten bámultunk az előttünk tátongó majd 1000 méter mély völgybe. Több mint félórás kitartó figyelem után, kissé kételkedve fogadtuk, amikor János szólt, ott repül a kondor. egy alig 2 cm-nyi fekete pacát láttunk körözni a messziségben. Majd párperc elteltével egyre közelebb és közelebb róta a köreit, sőt hosszan repült megfigyelő bástyánk alatt is, így a szerencsések (köztük én is) fotót is tudtunk készíteni róla.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogy a várakozásunk ne legyen oly unalmas, a párszáz méterrel lejebb levő kilátópontig gyalog tettük meg az utat. Közben többször megcsodálhattuk még a kanyonban élő hatalmas keselyűk röptét. A helyi két indián törzs népviselete közötti különbségeket vethettük össze az árusító lányok-asszonyokon ruháján. Valamint egy újabb temetőhely és terepviszonyok tervezésére szolgáló kőszikla képével lettünk gazdagabbak.

Visszatérve Chivayba ismét egy svédasztalos ebédet vettünk igénybe, sokak szerint jobb, illetve gazdagabb választékú volt a tegnapinál. Arequipa feléindulva a városkapuban összefutottunk a másik Eupoliszos csoporttal. :-)

 

 

 

 

Délután 16.30 körül értünk vissza a hotelünkbe. Mi fürdés és pakolás helyett a jól bevált Ekekót kerestük fel, egy az ejszakai buszozás előtti kiadós vacsorá reményében. Persze utána még jutott idő némi mosdásra és hátizsákrendezésre is.

A beharangzott lábtartós, fényárban uszó, legkondis-fagyasztós, hangos zene-dvdvetítős busz helyett egy szolidabb, ám kényelmes, meleg, (takarót is kaptunk!) filmután elcsendesült busszal utazhattunk Nazca felé. A repülőgépre emlékeztető, meleg vacsorát is felszolgálták volna, de mi úgy tele voltunk, hogy erről lemondtunk.

Hajnal 6-kor a nazcai repülős társaság vendégházánál tett le bennünke a busz.

Szólj hozzá!

Arequipa

2008.11.01. 01:26 ariel21

12kor gyulekeztunk a Hostal del Sol elott, ijeszto hireket kaptunk az ujabb blokadrol, de Janos kapcsolata biztositott bennuket, hogy eljutunk a celunkhoz. Rovid kenyelmetlen buszozas utan siman elertuk a Perui hatart, igy gyors gyumolcsevesbe kezdtunk, mert a chilei szabalyok miatt Peru sem engedi az elelmiszer es gyumolcsok atvitelet a hataron. A buszunk elhagyott igy a hataron levo "Border" (kifuseralt amerikai batarok) taxival folytattuk utunkat a senki foldjen, majd beleptunk Peruba. A hatartol 30 km re levo Tacna telepulesre is a taxi vitt bennunket. Eloszor nem nagyon ertettuk, hogy miert nezeget a sofor jobbra-balra (jobb kez szabalyt nem ismerik, csak dudalni szoktak es mennek), es eles kanyarokat teve mar egy 15 perce furikaztunk a varosba. Egyszer aztan lattuk a rohamrendoroket es a tuntetoket, megertettuk a sofor elovigyazatossagat. Szerencsesen elertuk a buszpalyaudvart, am itt izgulni kezdtunk a tobbiekert (ui. 5 taxiba fertunk csak be), sokaig senki sem erkezett. Majd a sarkon felbukkant Janos es egy kicsit nyugodtabbak lettunk. Ket kocsi sajna mar nem tudta megkozeliteni a palyaudvart, oket nemi gyaloglass utan hozta Janos a palyaudvar epuletebe. A zavargasok fokozodasa miatt azt az informaciot kaptuk, hogy jon a perui osszekoto, biztos lesz buszunk, de varnunk kell. Volt egy-ket aggodalmaskodo utastars, am mi a rikikit valasztottuk, hisz ugy sem tudtunk mit csinalni. Ket partit lejatszottunk, kozben ebedeltunk, vacsoraztunk. Este 7 utan helyi erokkel egyutt indultunk Arequipa fele. Tobbszor megallitottak, ellenorzeseken mentunk keresztul, volt amikor a sofor es segitoinek kellett az utra kihelyezett szikladarabokat el rakni,hogy haladni tudjunk. Hala egnek, az opcionalisan beharangozott 4 km. teljes hatizsakos felszereleses gyaloglas elmaradt. (ui. ha a vesztegzarnal nem tudott volna atmenni a busz akkor gyalog tettuk volna meg az utat es a barrikad masik oldalan vart volna egy masik busz ami tovabb visz bennunket)

Hajnali 5re ertunk arequipai szallasunkra a Santa Teresia hotelbe. Az ejszakai kaland miatt egy kicsit modositottunk a programon, a szabadnapi programot tettuk elore, majd ezt kovette a Colca kanyon. Szoval 11-ig aludhattunk, majd a foter, katedralis, Szt. Catalin kolostor megtekintesevel folytattuk a delutant. A kolostori belepo masokhoz viszonyitva horror 30 sol, ja es az idegenvezetonek meg fejenkent 5 sol.

Az aktivitasa es lelkesedese nulla volt, Efy jol lathatokonyha helysegnel elmondta: Ez a kemence, ez a fazek, s egyebkent egy konyhaban vagyunk.... Szoval az ossz velemenyunk, nem ert ez ennyit. A falak csodalatos narancs es ultramarin kekben pompaztak, s amugy, ha nem egy apaca zardarol lett volna szo hangulatos lett volna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek utan a Huanita, jeghercegno muzeumat mar senki nem kereste fel, inkabb csamborogtunk a tavaszias idoben, kaveztunk, s persze ujabb, s ujabb kincsekre tettunk szert.

 

 

 

 

 

Nemi piheno utan a kivilagitott esti fenyekben pompazo foterre siettunk es a delutan felfedezett kivalo Patio del Ekeko etterembe mentunk vacsorazni. Ismet nem csalodtunk, degeszre ettuk magunkat finomabbnal finomabb husokkal, hallal, deszertekkel. (mindezt fejenkent 3500 ft-bol, alpakka, strucc, marha belszin stb...) keszultek fotok is, ha visszaterunk ismet oda megyunk, mert igy nincs eselye a csalodasnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Masnap reggel 8kor indultunk a Colca kanyon fele. Tobbszor megalltunk fotozni a kanyonokkal, vulkanokkal tarkitott tajat. Elertuk a kirandulasunk legmagasabb pontjat is 4910 meteren "kapkodtuk" a levegot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kora delutan chivayban egy svedasztalos ebed kereten belul vegre megkostoltuk Peru specialitasat a sult tengeri malacot. (hat, sok hus nem volt szegenyken, kicsit zsiros, ropogos, am semmi jellegzetes :-( )

Delutan egy 1,5 oras gyalogturan megneztuk a Colca folyot es a teraszos fold muveles egy itteni peldajat. Most epp egy bazi lassu internetezo helyen ulok, s igyekszem, hogy a beiras ne szalljon el, s sikeruljon kivarnom, mire a Netre is felkerul. Nyolctol egy folklor esten veszunk reszt. Huuu, sikerult behoznom, onmagam. Nagyon elvezzuk az utat, s bar mar napjaink meg vannak szamlalva, meg varjuk a tovabbi elmenyeket. Udv. mindenkinek, majd jelentkezem! :-)

4 komment

Arica

2008.10.31. 13:26 ariel21

A szabadprogram, az ejtozes napja volt kedden. Igy reggel egeszen 11-ig lustalkodtunk. Majd helyi busszal 350 pesoert kimentunk a helyi piacra. A 8 buszt valasztottuk, ami egy varosnezo busznak is megfelelt volna, mert egy feloran keresztul kanyarogva jutott el a varos szelen levo piachoz. Mi a zoldseg-gyumolcs reszt neztuk vegig, gyorsan vettunk ananaszt, banant, chirimolyat, narancsot, hogy legyen mit nassolnunk. A cuzcoi piacon megszoktuk, hogy lehet kapni finom gyumolcsturmixokat, hat itt ez nem divat, igy egy irto pocsek lottyot sikerult kapnunk. Az ut visszafele “gyujtotaxival” cask 5 percig tartott.

A kovetkezo celunk az Eiffel tervezte templom, regi vamhaz, a vonatmuzeum, s a kikoto volt. Ha egy kicsit kibovitettuk volna a templomot, osszevontuk volna a vamhazzal, akkor majdnem  a Nyugati palyaudvart kaptuk volna!

A varoskozpont fole magasodo homoksziklafal tetejen allo Krisztust mar taxival kozelitettuk meg. Gyonyoru panorama tarult elenk, a Csendes-ocean tarajos hullamokat vette a parton, siralyok es barna kanyak koroztek felettunk, s ameddig a szem ellat homokszinu siksag, nehol egy-ket nagyobb domb vonulattal tarkitva. Lefele a gyalogutat valasztottuk, a tegnap este felfedezett “helyunkon” ettunk finom szndvicseket ebed gyanant, majd ujbol utnak eredtunk, megkeresni a feher homokos partokat. Sajnos csak messzirol latszik fehernek, kozelrol szurke.... De a viz sos, a szelen egyatalan nem olyan hideg, am a vizbe csak Matyi es Jani mereszkedett.

Este eloszor azt gondoltuk elmegyunk egy chilei szorakozo helyre, de aztan a szallodban maradtunk az alapozasnak szant borokkal, piñacoladaval, uditokkel egyutt s beszelgettunk.

Masnap reggel sem kellett rohanni a kelessel, mivel csak 12kor indultunk tovabb.

De mi persze, hogy ne pazaroljuk az itt toltott idot (aludni otthon is lehet) kimentunk megegyszer megnezni a kikotot, ahol elozonap nem vettuk szemugyre a pelikanokat es a napon sutkerezo oroszlanfokakat. Hat a korai (10 utan) ido nem kedvezett nekunk, mivel meg  a nap nem torte at a parat, igy a fokakat is csak alig  a latotavolsag hataran tudtuk megfigyelni.

De a pelikanok ott csemegeztek a halaszhajokbol kidobott halbensosegeken. Kati szerinti tuti utunk ezutan kovetkezett, taxival kb. 10 km mentunk a parton, hogy megnezhessuk a madarak kedvelt urito helyet, a guano hegyet. Az az erdekes, hogy a hosszu sziklafal szkasznaknak cask egy resze feherlik, ami vastagon le van szarva (szoszerint) ott a kozeleben meg budos is. Szoval a kietlen tajon egyszal taxissal, messze a varostol, nem toltottunk sok idot, inkabb mindannyiuk fejeben az jart minel hamarabb vissza a szalloba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Most epp mar a Colca kanyon fele indulunk, voltak zavargasok, ujabb blokad, de mindent sikeresen megoldottunk! Igyekszem majd utolerni magam, mindenkinek jo hetveget!

 

Szólj hozzá!

Arica fele

2008.10.31. 13:24 ariel21

A “sikeres” hataratkeles utan gyorsan lefenykepeztuk a Chunara toban idozo rozsaszinu, kecses flamingokat, illetve a kek vizben tukrozodo ikervulkanokat. A to a vilag legmagasabban fekvo tava, aminek kiterjedese akkora, hogy mar nem tengerszemnek nevezik, am a rengeteg orveny, es felszini hinar miatt egyatalan nem hajozhato. (a legmagasabban fekvo es hajozhato to, termeszetesen a Tititcaca)

Kisebb setakkal tarkitott, majd 7 oras utunk kozben kulonbozo alatokat, novenyeket kaphattunk lencsevegre.

 

 

 

 

 

 

 

 

4800 meteren a sziklakon lattunk vizkacsakat sutkerezni a napon, a zsombekos, lapos videken vigan legelesztek a lamak “vad” valtozatai a vikunyak. Mint megtudtuk evente ketszer nyirjak oket, s csak limitalt mennyisegu szort lehet felhasznalni, ezert olyan draga. A flamingokon kivul lattunk aprobb s nagyobb ragaozo madarakat illetve, akik csak trillaznak, de a beazonositasukra nem vallalkoznek.

Megalltunka 16 lelket szamlalo Parinacota nevu faluban is, ahova csak foldut visz, sajnos azonban a tobbszaz eves templomot  lakatkulcs hianyaban csak kivulrol jarhattuk korbe. (az or bacsi ep Aricaban volt)

 

 

 

 

 

 

 

Ahogy kozeledtunk az ocean part fele csokkent a magassag s azzal egyutt lett mindannyiuk oromere melegebb.

A kamionos restiben zoldseglevest es sultcsirket/marhat rizzsel ettunk. (gondolhatjatok a higenes korulmenyeket…., szerencsere csak ket tarsunknak okozott kesobb paszaszokat)

Naplementekor ertuk el a kb. 2000 meteres magasagot, ahol mar a sivatagi tajat tarkitottak az oriasi “oszlop” kaktuszok. Ezek viszonylag nagy 20-30 cm vastag, oszlop szeru torzzsel rendelkeznek, rajta nagy tuskekkel, aminek belseje ureges es ebben taroljak a ket eso kozott az elteto nedvesseget. Ezert okozhatja a kaktusz halalat, ha letorik a tuskeiket. A “koronaja” girbe-gurba vekonyabb agakkal es azokon egyatalan nincsenek tuskek.

Kilenc utan pillantottuk meg Arica fenyeit, kiszallaskor persze nem vagott mellbe bennunket a hoseg, hisz ez a chilei “orok tavasz” varosa. Penzvaltas remenyeben kisetaltunk a foutcara, de cask a “falbol” kivett penzunkon “unnepeltuk” megerkezesunket ki-ki sorrel v. borral. v. szendviccsel.

 

Szólj hozzá!

La Paz

2008.10.31. 00:55 ariel21

A vilag legmagasabban fekvo fovarosaban ismet a foterhez kozel szallasoltak el bennunket, igy konnyen tettunk sajat magunk is setakat a kornyezo arusokhoz ill. ettermekhez. A delelott azonban megis a kozos varosnezest valasztottuk.

Nagyon hangulatos varos. Millionyi voros szinu haz, koros korul, a "lelatokon", mint egy hatalmas arenaban. A varos magjat hegyoladalak ovezik, mintha egy krater belsejeben volnank. A belvaros  tengerszint feletti magassaga csak 3500 m., a kulso reszek fekszenek 4200-on. A San Francisco templommal kezdodott a program, majd az epulo kozponti piac munkalatait figyelhettuk meg a tobbsavos utfelett ativelo hidrol. Vasarnap leven a nyuzsgo utcai forgatag csak mersekelt volt. A kolonial stilusu hazak ovezte setalo utcan jutottunk a tan Murrillo terre, ahol a Katedralisban megnezhetuk hogyan sikerult az epiteszeknek a bejarat es az oltar kozotti 10 meteres szintkulonbseget kiegyenliteni. A ter kozepet ismet a szokokut es a szobor alkotta. A templom mellett diszegyenruhaban oriztek az elnoki palotat, a ter masik sarkan katonai figyelem vigyazta a Kongresszus epuletet.

 

 

 

 

 

 

 

 

Zenes, majalis forgatagaban szivesen pihentunk egy kicsit, majd a szentendrei tipusu szuk hangulatos "Juones" (majd pontositom) utcacskaban baktattunk felfele, egy ujabb templom mellett elhaladva igyekeztunk a szallasunk kozeleben levo Koka-muzeum iranyaba.

Szerencsere a sok bezart uzlet, muzeum, piac utan itt nyitott kapukkal fogadtak bennunket. Megtudhadtuk a kokain keszitesenek fazisait, valamint, hogy a kezdeti Coca-Cola uvegei, bizony tartalmaztak kokaint is. Mamar persze csak a neveben es szintetikus morzsakban jelenik meg a "koka" az italban. A koka levelek ragcsalasa serkentette az itt eloket, jobban kizsakmanyolhatoak voltak, kevesebb elelemmel meg tobb munkat tudtak elvegeztetni veluk. A koka cserje ma allamilag meghatarozott mennyisegben termesztheto, stb. stb....

A blokad miatt a plussz napunkat, amit itt La Pazban tolthettuk volna elvesztettuk, am a Tiwanaku-i romok megtekinteserol megsem akartunk lemaradni. Igy 11-en osszefogtunk, Janos segitsegevel mikrobuszt fogadtunk, s megneztuk a Titicaca totol 20, La Paztol 70 kmre levo "kitudja mikori" telepulest. 

 

 

A soforunk  ugyesen lavirozott a mellek utcakon, kikerulve a dugokat, s igy a fovaros kulvarosi reszeibe is betekintest nyerhettunk. Ahogy egyre magasabbra kacskaringoztunk a szerpentineken, egyre nagyon volt a ralatas a tolcseralakban szetterulo varosra.

Vegelathatatlan pusztasagon masfel (1.50) ora ut utan ertuk el a vilagorokseg reszet kepezo telepulest, ahol a mesek tovabb folytatodtak. A 3-as egyseg; az alvilag, a jelen vilag, s a mennyek vilaga. Templom egyuttesek, Virakocsat abrazolo obeliszkek, Nap es Hold kapu, termeszetesen a jelen a van a Puma kapu is, es a disziteseken a kigyo es a kondor is. A latogatasunk vegen eleredt az eso, s azt megelozoen kisebb fajta forgo szel latvanyaval is gazdagabban terhettunk vissza szallasunkhoz. A varos peremen meg megalltunk  La Paz esti fenyeit megcsodalni, mivel azt elozo nap a kod, miatt kihagytuk.

A delelotti seta soran kinezett etteremben vacsoraztunk (bar ne tettuk volna), szerencsere eloetelkent az elozonap jol bevalt utcai hamburgeresnel alapoztunk, igy nem maradtunk ehen. Desszertezni a kozeli fagylaltozoba mentunk, potom penzert hatalmas adagok, am az ize nem mindegyiknek volt tokeletes, pl. Kati citrom fagyija neon zold volt, ezek utan az izet elkepzelhetitek...

Masnap 6-kor indultunk Chilei hatar fele. Az utat fotoszunetekkel szakitva tettuk meg. (egy alkalommal 45 percesre nyujtva, mivel kettos defektunk is volt) Minden gyumolcs, mogyoro, dio keszletet feleltunk, mert a szabaly szerint azt nem lehet a hataron at vinni.

Sajna Anna es Szilard szalamija aldozatul esett a szigornak, igy buntetes es husaru nelkul folytattuk az utunkat Arica fele.

Szólj hozzá!

La Paz fele

2008.10.29. 12:14 ariel21

Reggelre sem jott vissza az aram, am ennek ellenere hosszu ido ota az elso nem edes kenyeret kaptuk rantottaval a szallasunkon. Juhhe, meg kave es tej+kakao is volt. :-)

A 4000 koruli magassagokban rank varo turahoz csak a legszuksegesebb dolgainkat gyujtottuk egybe, a tobbi cuccunkat inkabb hordarral vitettuk le a rank varo hajohoz.

A Nap szigete nehol tokeletesen hajazaz a Horvatorszagi partokra, a voroses-sziklas talajon csak a terdalatti macchia el meg. A to (tenger) mely lapislazuri szinen ezustosen csillan meg a napfeny. Drukkoltunk, hogy a kontrasztos szineket okozo felhok bennunket elkeruljenek, s a turat megusszuk eso nelkul. Jo illatu eukaliptusz fak kozott tettuk meg a kb. 6 kmes utat a sziget vegebe, ahol Chincana-"komplexumot csodalhattuk meg.

A kolabirintus mellett a "meseorszag" alaplegendajanak helyszinet is megorokitettuk, ugyanis az elso inka uralkodo par Manko Kapak es Mama Okljo ezen a szent helyen emelkedtek ki a Titicaca vizebol. A to a nevet az itt talalhato puma alaku koverol kapta, illetve a sziklakiszogelesek (nagy kepzelo erovel) tobb puma arcot es termeszetesen Virakochat is megformaztak. (puma=Titi Kharka)

A retegesen felgyurodott homokko hegyek, szakadekok ovezte uton ertuk el Challapampat, ahol az elozo nap megismert motoros hajo vart bennunket. Ehsegunk enyhitesere an helyi hotdogarustol vettunk sajtos-virslis-tojasos burgert, sultkrumplival. Visszafele meg egy pillantast vethettunk a Hold szigetre es a to partjatol "nem messze" levo havas hegycsucsokra.

 

 

 

 

 

 

 

 

Idoben kikotottunk Copacabanaban, igy a varoska szombat delutani forgatagaban elertunk a Katedralishoz, ahol autoszenteles szertartasat nezhettuk vegig. Pfu ez nagyon komoly muvelet. Az utott kopott, szemelyautok, kisbuszok sorakoznak a templom bejarata elott feldiszitve. Elo es muviraggal, szalagokkal, mint egy arab vagy torok eskuvoi kocsi, a pap vodorbol szentelt vizzel meghintette az autok oldalat a kinyitott motorhazteto alatt termeszetesen a motor is kapott az aldasbol. Ezt kovetoen felbontottak sort majd azzal is meg locsoltak a jarmuvet, viragszirom esovel zarult a szertartas. 

A gyertyaszentelo Szuz Mariarol hires, mor stilusjegyeket is viselo katedralis "viaszkapolnajat" is meglatogattuk. Minden csupa viasz, a fold, a fal, es a mennyezet is a millionyi gyertya zsiros fustjetol.

A fovarosig Mercedes busszal mentunk (na nem az otthon ismert valtozatuval :-)) egy kis kompolast is beiktattunk. Hat az otvencentis oldalfalu, inkabb tutajra emlekezteto lelekvesztore amikor felhajtott a buszunk, sokak fejeben felmerult, imadkoznunk kene a buszban maradt csomagjaink epsegeert. Mi egy motoros csonakkal tettuk meg a 10 perces utat, s a parton a Bolivia tengerpartjat elsirato furcsa emlekmuvet jartuk korbe. (Boliviaban ugyan nincs tenger (ocean)partja, am unnepnapja termeszetesen van :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hangulatot a teren zajlo mazsorett talalkozo  szinesitette. Janos szerint, -a szokasos- eso a buszon ert bennunket, am La Pazban mar majdnem szaraz utcan tortent meg a kipakolas. 4 csillagos szallodankban csak a foutca melletti utcai hamburgeresnel tett latogatas utan tertunk nyugovora.

Szólj hozzá!

Copacabana

2008.10.28. 23:06 ariel21

Az utat berelt busszal tettuk meg, ezeknek a buszoknak kis mertekben eltero a szinvonaluk, de mindig jut mindenkinek hely es nem kell attol tartani, hogy most hagy ott bennunket az ut kozepen. Bar persze a 4000 meter fele vezeto szerpentin kanyarokat nemelyik azert kohecselve, egyesben tette meg. A hataratlepes a szokasos procedura kispapir, ket pecset, 200 meter gyaloglas a senki foldjen, majd ujabb ket papir es pecset s mar szalltunk is fel a buszra, ami a boliviai Copacabanaba vitt bennunket.

1 oras hajozas utan a Isla del Sol (Napsziget)en kotottunk ki. Szerencsere csak konnyitett hatizsakkal vagtunk neki a 200 meteres szintkulonbsegnek. Az inka lepcso utan e hegy tetejerol gyonyoru kilatasban volt reszunk, s a naplamente utolso sugarait a szallasunknal tudtuk mar lefotozni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szallasunk ismet remek, bar a melegvizet szolgaltato zuhany Szlavi szavaival "Ez nem semmi" (kepet majd mellekelek) igen csak bizarr. A vacsora, a ritkalevegoben tett tura utan meg szuperenbbnek tunt. Az estet a villanymelegitesu zuhany egyszerre torteno hasznalata zarta, akarom mondani zarlata, teljes sotetesegre, s igy gyors alvasra kesztette a tarsasagot.

2 komment

Uros szigetek

2008.10.28. 22:53 ariel21

Jol esett az egesz napos blokados varakozas utan ismet agyat latni, nem is esett nehezunkre az alvas. Bar 9-kor mar lementunk reggelizni, mivel a Sillustani-romok kimaradtak a programbol, igy Puno felfedezesere indultunk. Megneztuk a foteren levo Katedralist, a hegyoldalban felfedeztuk egy hatalmas kondor (turul) szobrat.

Vegig neztuk a setaloutca kinalatat, majd a piacon szereztunk be nemi gyumolcsot a hatralevo napra. Koradelutan indultunk a Titicaca tavi Uros-uszo szigetekre. Elsokent egy oktato szigeten kotottunk ki, ahol bemutattak, hogy keszulnek a 8-12 m mely tavon  uszo(kikotott) totora nadszigetek. Nemi shoppingolas utan tovabb alltunk, az ejszakai szallast nyujto szigetunk fele, ahol Janost kitoror orommel fogadtak regi ismerosei.

Sebteben elokerultek az ajmara es uroszi indian nepviselet kellekei, hogy egy kozos fotot keszitsunk meg a lemeno nap fenyeben. Muris volt a "tésasszony"szoknya es a bolero mellett a fejunkre tett kalap, vagy pom-ponos fejfedoben paradezni. a fiuk is kaptak himzett inget, es kotott sapkat, persze majd ha csatolom a kepeket ez akkor lesz igazan latvanyos :-)

A teljes naplementet a totoranadbol keszult "katamaran" hajokazaskor a tavon neztuk vegig, amire visszatertunk mar a vacsora incsiklandozo illata fogadott bennunket. Quinea (zoldseg) leves es sult pisztrang krumplival volt az esti menu, kis eleszto nelkuli, de nagyon finom langoskakkal. Aperitifnek piscu-t (perui spec. tomeny) es rumot ittunk, ami jol jott, mert az este nagyon hideg szel fujt, igy meg huvosebbnek ereztuk az amugy se kellemes idot. Kiegeszitesnek meg forro menta, kokateat is ittunk. A hangulat fokozasara tabortuzet gyujtottunk es felvaltva enekeltunk ajmara, illetve magyar nepdalokat. Akinek volt kedve tancolhatott is. A vigadalomnak Evi tobaesese vetett veget. Ugyanis a WC-t egy totoranad satorban elhelyezett, ket hordora fektetett deszka alatt egy vodor jelentette. Am a tok sotetben nem volt mindegy, hogy melyik iranyba indult az ember a sziget belseje fele, merthat a "rossz ut" egy belso tavcskaba vezetett. Szerencsere ott volt egyik utastarsunk, aki rogton kihuzta ot, s igy csak a felso ruhai es a cipoje lett csurom viz. Mas csoportoktol elteroen enkunk szerencsenk volt es ejszaka nem esett igy, nem aztunk meg, bar meg halozsakkal, pokrocokkal egyutt is nagyon hideg volt.

Hajnalban egy-ket megszallott fotossal egyut sikerult lencsevegre kapni a napfelkeltet. A reggeli utan egy szerepjatek kereteben ismerhettuk meg a szigeteken torteno piacozas mibenletet. majd tojasgyujtesre es halaszatra indultunk.

 

 

 

 

Kozeledett a bucsu oraja, amikor dallal, tanccal suru ollegetesek kozepette tavoztunk kedves uj ismeroseinktol.

Punoba visszaerve csak egy arcmosasnyi idonk volt, s indultunk a boliviai hatar fele.

 

Szólj hozzá!

Puno

2008.10.23. 18:40 ariel21

Kalandosan, de immar Punobol tudok jelentkezni.

Eredetileg ugy volt, hogy kedden reggel indulunk Punoba, de a sztrajk miatt nem jott meg a buszunk. Egy mento megoldas kinalkozott, hogy menjunk repulovel (az mondjuk plusz 150 doller lett volna), de sajna amire eldontottuk, mar elfogytak a szabad helyek. Vonat nem megy csak 3 naponta. Igy varakoztunk. Azt az igeretet kaptuk, hogy estere talan lesz busz es akkor ejszaka utaznank. A blokad miatt ez sem sikerult. Igy maradt a masnap reggel 5-kor a talalkozo. Taxikkal mentunk ki a helyijaratos buszpalyaudvarra, ahonnan 8-kor indult a busz. Kicsit furcsa volt, miutan elhelyezkedtunk, kiszallitottak a buszboll s a palyaudvarrol nekunk gyalog kellett kimennunk, s 100 meterre a kaputil szalltunk vissza a buszba.

11 oraig eleg siman utaztunk, am ekkor egy masfeloras piheno kovettkezett. Jottek a Perui rohamrendorok, fegyverekkel, pajzzsal, igy meg volt nekunk is az otthonra emlekezteto "filling". Az uton kisebb nagyobb szikla darabok, felgyujtott faronkok csonkjai, csomo szettort uveg. A kialakult tobb kilometeres sorban volt olyan busz is elottunk aminek, mar nem volt nehol ablakuvege. :-( Szoval ismet haladtunk, de korai volt az oromunk, mivel 4 kor egy ujabb barrikadon kellett atkuzdenunk magunkat.

Amig varakoztunk kinunkban, szardinias szendviccsel es pezsgovel unnepeltuk meg egyik utastarsunk szulinapjat. Tovabb utaztunk, de csak egy 500 metert, ott is kellett vagy 3 orat varni. kb este 11 korul indult meg a konvoj. talan rendori felvezetessel, volt egy hely ahol meg a tuntatokat is lattuk, de nagyon felboszult volt a tomeg, kiabaltak, de szerencsere (nem tudni miert) a mi buszunkat nem dobaltak meg, egyebkent elsoosztalyu korulmenyek voltak a buszon. Kenyelmes fotelszeru szekek, labtarto. Persze klima nem mindig (soha) nem volt.

Hajnali 4-re ertink Punoba, ahol gyorsan elfoglaltuk a szobainkat. Takaros 3 csillagos hotel, van meleg viz, igy hajat is tudtunk mosni. Ma delutan megyunk az Uros szigetekre a Titicaca tora. Hogy a program hogy modosul e miatt azt most a 12 orasi megbeszelesen tudjuk majd meg. Szerintem, majd legkozelebb mar La Pazbol jelentkezem...

A fejfajas mar megszunt, a Machu Picchunal ugyanis visszamentunk 2500 meterre, most meg ismet 3800-on vagyunk, igy bizom benne, hogy sikerult az akklimatizalodas.

A helyi kajakat igyekszunk enni mindenutt, bar az angol forditasbol, csak mikor kihoztak a kajat derul ki, hogy mit is rendeltunk. Igy ettunk a mult nap rantottcsirket :-)

A tengerimelec meg varat magara, de elobb vagy utobb sort keritunk ra! Jo hetveget mindenkinek!

3 komment

Ismet Cuzco

2008.10.22. 01:39 ariel21

7.40-re erkeztunk Ollantaytambo allomasara, ahol ismet busszal folytattuk utunkat. A varos kozpontjatol nem messze levo romokat masztuk meg. Itt a Hold es a Naptemplom mellett a szemkozti hegy sziklainak vonalabol Vikucha arcat es egy masik "isten"seget it "meglattuk".

 

 

 

 

A kovetkezo latvanyossag a chinchero-i templom es romok, majd az inkak kiserletezo kedvet bizonyitando Moray koncentrikus koreinel tettunk setat.

 

 

 

 

 

Az egyre melyulo es kisebbedo korteraszok inkabb emlekeztettek a scifi filmekbol ismert UFO leszallo palyajahoz, mint a kulonbozo klimakat figyelembe vevo mezogazdasagi kiserletezo kozponthoz. Delutan 3-ra mar ismet Cuzco fotererol indultunk a Qoricancha (ma San Domingo) temlomhoz. Este a szallo melletti ettermi vacsoraval gondoltuk, hogy elbucsuzunk a varostol. Hat, nem sikerult, de ezt majd holnap folytatom...

3 komment

Machu Picchu

2008.10.22. 01:28 ariel21

Sajnos meg mindig Cuzcoban vesztegelunk, de talan egy ejszakai busszal kijutunk a blokadon.

A folytatas. A Machu Picchura "maffia" altal uzemeltett busszal lehet csak felmenni potom 7 dollarert. 5.20-ra kimentunk a megallohoz, igy is csak az 5. -egyebkent konfortos- buszra fertunk fel. Az eso ejszaka szakadt, hajnalra ez csak csendes monotoniaba csapott at. Igy esovedovel, esokabatban kezdtuk a turat. A Helyre nem lehet elelmiszert be vinni, papir szerint muanyag uveget sem, de azert nem szoltak. A hatizsak merete csak 20-25 literes lehet maximum, kulonben le kell adni. Mivel mar rengetegen voltak, igy siettunk a Waynapicchu fele, hogy beferjunk a 400-as keretbe. 1 ora 20 perces varakozas utan 82.nek jutottam be. (Ugyanis 7 oratol inditanak 200 fot, majd 10 oratol ujabb 200-at)

A "kellemes" kaptato utan ertunk fel a csucsra, utkozben pihenes gyanant gyonyorkodtunk a minket korulvevo paratlan tajban. Neha-neha az akorrmar foszladozo kodbol elobukkant a romvaros egyik masik reszlete. A csucsra ki lehetett volna tenni mar 9-kor a megtelet tablat. A repedesek szikla hasadekok kozott neha koteltancos modjara, egyensulyozva tudtunk csak haladni. Megerte a faradozast, az eg teljesen kitisztult, a kod felszallt, a felkelo nap sugaraiban pompazo Machu Picchu megmutatta arcat. Itt megint egy csomo legenda kering, hol a kondorhoz, hol egy lomha krokodilhoz hasonlitjak az alig hatszaz eves romvarost. Rengeteg foto utan, viszonylag gyorsabban leertunk a hegyrol, kifele is ala kellett irnunk a latogato konyvet... Mivel csak egy orank maradt a 12-es talalkozopontig, igyekeztunk ugyes-bajos dolgainkat elintezni. A bufe azonban igazi meglepetest (megrokonyodest) okozott, egy uveg asvanyviz, amit Cuzco foteren 1 solert megkaptunk itt 11 solba kerult.

A vezetonk most nem volt oly lelekes, mint a tegnapi, de se baj, meg egy fajta elkepzelest meghallgattunk a varos eredeterol, es a lathato romok mibenleterol. A kozos vezetes utan szabadprogram kereteben, ki-ki meg felfedezhette az be nem jart teruleteket. Mi is ezt tettuk, egy korabban vasarolt konyv alapjan. A banyaban napozas kozben kozelunkbe mereszkedett egy vizkacsa vagy pampai nyul (a csincsillahoz hasonlithato inkabb) amit gyrsan megorokitettunk.

3 fele felmasztunk a felso ortoronyhoz, hogy az utikonyvekbol ismert perspektivabol is keszitsunk egy par fotot. Varazslatos hely ez, de igy, hogy nem tudhatjuk a funkciojat, multjat, mit mire hasznaltak az inkak, igy egy kicsit diszlet szeru. Nem ereztem a hely szellemet, nem volt "bizserges". Csak amulat, mennyi ember munkajat, verejteket rejti a hegyekkel korulvett "platon" elterulo csillagaszati, vallasi, gazdalkodasi kozpont. 

Hazafele az inka osveny (Camino inka) egy reszet valasztottuk, bo egy ora gyaloglas utan szomjasan rogytunk le az elso vendeglo teraszan, kovetve az utastarsainkat.Pillanatok alatt nyolcan megittunk 5 liter sort.

A vacsorat a szallasunk vendeglojeben ettunk, s vegre befejeztuk a "bemutatkozast". A Feri szuletesnapjara perui Happy birthday szolt. Az alpaka utan meg a tengeri malaccal senki sem probalkozott. Igyekeztunk idoben agyba kerulni, mivel masnap a vonatunk 5.30kor indult

Szólj hozzá!

2008.10.21. 19:17 ariel21

Most egyenlore felfuggesztem, mert hatha tudjuk folytatni az utunkat....

Szólj hozzá!

Machu Picchu fele

2008.10.21. 19:13 ariel21

 Nos, reggel kenyelmes busszal indultunk elso megallonk Pisac fele. Nagyon jo idegen vezetot sikerult keritenie Janosnak, aki kello alapossaggal es lelkesedessel beszelt az Inka es az elotti civilizaciok "remekmuverol" az Inka osveny egyik jelentos megallojarol a Pisaci romokrol. Harmas funkcioja volt ennek a varosnak, katonai (orbastya), gazdalkodasi teraszos foldmuveles es allattartas, valamint vallasi kozpont. A funkciok jol megfigyelhetok a hatalmas kiterjedesu hegyoldalakon. A vallasi funkcioja jelentos volt, hisz az itteni Naptemplom tetejere tett aranykorong a juniusi napfordulo delen beragyogta az egesz volgyet. (A chakana is itt lattuk eloszor, ami egy sarkara allitott rombusz, minden oldalan 3-3 lepcsofokkal. A harom fok a mar korabbal emlitett harom szintet szimbolizalja (Kondor-felso vilag- beke; a Puma a Valo vilag es az ero; a Kigyo az alvilag es tudas) a rombusz legtobbszor negy egyenlo teruletre van felosztva a mi az Inka birodalom negy reszet szimbolizalja.) Pisacban talalhato egy olyan kotomb ami ennek a rombusznak a felso fele, s szeptemberben a nap-ej egyenloseg idejen az arnyekkal egyutt tekintve megjelenik a chacana teljes egeszeben.

Az indonk meg engedte, hogy egy orat eltoltsunk a pisaci piacon is. Ismet egy-ket csecse-becsevel gazdagodtunk.

Ollantaytamboba a vonat indulasa elott, meg jutott idonk a helyi foteren egy finom cappuccino elfogyasztasara. Sot a hazak tetejen levo jelkepet is tuzetesen meg vizsgalhattuk. (Ket okor a csalad-osszetartas jelkepe, letra-az eloremenetel, az edeny a jo termes, gazdagsag  a kereszt a vallasi hovatartozas miatt)

Kenyelmes vonattal indultunk az utunk egyik legerdekesebb celja fele. A vonaton frissitot es szendvicset is kaptunk. 2 ora utan ertuk el Aguas Calientes varoskaba, (olyan mint egy tatrai kis falu, tele hotelekkel es a hozzajuk tartozo kiszolgalo egysegekkel) A Hostal Quilla lett ket napra otthonunk. Zegzugos folyosokon, jutottunk fel  a harmadikon levo kenyelmes szobankba. Este meg felkerestuk a hangulatos falucska foteren allo Fuenco Inka szobrat, hallgattunk perui autentikus zenet, es ittunk koktelokat a helyi vendeglatoipari egyseg kolonial erkelyen. 

Szólj hozzá!

folytatas

2008.10.21. 18:23 ariel21

Meg mindig nincs buszunk, igy inkabb igyekszem behozni az elmaradasomat.

Szoval az internetezes utan elindultam a varos fobb nevezetessegeit felfedezni. Igy jartam az Inka muzeumban, megkerestem a Puma fej kovet,

nezegttem a szuk sikatorok kolonial es republikanus erkelyeit, valamint a kapualjban arusitok boseges kinalatat is felmertem. 2 ora korul elert egy zapor, ami elol a kozelben levo szallodank szobajaba menekultem. Teljesen felesleges volt, mivel az eso csak 1/4 orat eset, de ha mar otthon voltam megprobaltam, az akkor meg jelentos fejfajasomat pihenessel csillapitani.

A tobbiek 6 utan erkeztek vissza a raftingolasbol, jol sikerult a turajuk. Meg a viz sem volt olyan hideg (15 fok), s mivel 1 szintu palyan mentek, borulas nelkul megusztak.

 Ismerkedesi esttel zartuk a napot. A Foter egyik panoramas teraszu ettermeben vacsora mellett zajlott a bemutatkozas. Ezuttal egy kicsit rendhagyobb modon, ki-ki valasztott maganak egy partnert es a beszelgetesuk alapjan kellett elmondani, mit tudtunk meg "uj" a valsztott utitarsrol.  Csak a beszelgetesre jutott ido mivel masnap koran reggel indultunk a MacchuPichu fele.

 

 

Szólj hozzá!

Puno fele

2008.10.21. 16:34 ariel21

Tomoren diohejban az elmult 3 nap. Cuzco nevezetessegei, muzeumok, templomok kipipalva. :-)

Cuzco koruli romok egy-ket kivetellel megtekintve, (megmaszva)

Macchu-pichu csodalatos.

Most epp sztrajkolnak az uton s ezert kesobb indulunk Puno fele, ha lesz idom termeszetesen bovebben is leirom (megprobalom) hogy mi tortent.

udv.

Szólj hozzá!

Cuzco

2008.10.17. 16:35 ariel21

Alig egy oras repulout utan erkeztunk meg Cuzcoba. A felhok kozul neha elobujtak az Andok csucsai. Meglepetesunkre itt sokkal kellemesebb (melegebb) volt az ido, mint Limaban. Bar kesobb megtapasztaltuk, mindez csak abban az esetben ervenyes, ha sut a nap. Ha a szel is fuj akkor viszont kifejezetten huvosre valt az ido. Igy tehat, hol felvettuk, hol levettuk a pulovereinket. A szallas elfoglalasat kovetoen szabadprogram kereteben felfedezo utra indultunk. Nagyon furcsa volt, hogy egy kis emelkedo utan is csak ugy kapkodunk a levego utan. A magashegyi betegsegre persze azt mondjak hozza kell szokni a szervezetnek. Igy a tanacsokat megfogadva sokat iszom, nem vegzek kimerito turakat, egyszer-egyszer iszom cocateat is bar annak erzem a legkevesebb hasznat.

Sajnos a spanyol katolicizmusrol az ismereteim hianyosak, igy csak amuldozom hogy milyen hatalmas templomokat epitettek, s ezt milyen megfontolasbol tettek. Gondolom a hoditasok idejen epp a barokk volt a divatos Europaban igy minden templom kepzelhetitek mennyire tuldiszitett es csupa ezust-arany minden. Sajnos a jelkepek szimbolikak is sokhelyen elteroek az altalam ismerttol, de hat lesz minek utana nezni, ha hazaertem. (pl. a keresztrefeszitett Jezusnak muhaja van, s nem agyekkoto hanem diszes szoknya van rajta. A kulonbozo Szentek mellett spanyolarcvonasu, oltozetu szobrok is furcsak szamomra az egyik-masik mellekoltaron.

Szoval a varos foteren -amit hogy is hivnanak maskepp, mint Plaza de Armas- a Compania templomot latogattuk meg eloszor, itt fel tudtunk menni a tornyaba, ahonnan remek kilatas nyilt a terre. A celunk a piac megtalalasa volt, utkozben azert a la Merced (Kegyelet) valamint a Szt. Klara es Szt. Peter templomokra is szantunk nehany percet, legalabb egy foto erejeig. A piac nekem nem volt furcsa, mint a tobbieknek, mivel a kozel-keletrol jol ismert kep fogadott. Mindent lehet kapni itt is a bikaorrkarikatol a wc papirig.

Az elso alkalommal nem mertunk meg inni a gyumolcsok es zoldsegek kanaanjat felvonultato inka asszonyok shakejebol. (Papaja, pepino, maraqja, dinnye, szolo, ananasz, alma, s meg az ismeretlenek..)

 

A birka vagy alpaka, csirke beka, megnyuzva; tudo, sziv, maj talcakon, minden fele hutes nelkul kaphato. Szottesek, sapkak, kalapok, szeles valaszteka jol megfer egy legterben a kifozdekkel. Herba fuveket, magvakat arulok koze egy-egy kiskozertes ekelodik. A nezelodes eredmenye: fel kilo eper, pepino es mogyoro lett. Ebedelesre mar nem volt idonk, igy az asvanyvizzel megmosott gyumolcsokkel csillapitottuk esegunket, mivel 12.50 kor indultunk egy inka "romturara".

 

 

 

 

 

 

 

Az indegenvezetonk Ofelia elmondta, hogy Cuzco a "vilag koldoke" s igy innen agaznak ki letezo es kepzeletbeli utak. No mi az ilyen utak melleti piheno illetve vallasi szertartas helyek nemelyikevel ismerkedtunk meg. Elsokent a Tambo Machay romjahoz setaltunk, amit kizarolag csak nemesek hasznaltak pihenesre, de itt van a "semmibol" fakado forras ami 3 nyilason keresztul minden evszakban ugyan olyan vizhozammal folyik, s vizvezetokon keresztul csatlakozik nagyobb vizgyujtokhoz. A fourak pihenohelyet orzo Puca Pucara (voros erod) volt a setank kovetkezo allomasa. Ezt a Qenko (cikkcakk) szimbolikus faragasokkal  diszitett sziklatombjenek metekintese kovette. A jun. 24-i ezen a foldreszen a legrovidebb nap (a nap halala); ekkor az elkeritett szikla arnyeka pumat formaz amogotte levo falom, ami az inka szimbolum rendszerben jelentos. Egy masik kotombon mind a 3 inka szimbolum megfigyelheto, (leginkabb helikopterrol, mivel a veszelyesseg miatt lezartak a sziklat:-() A kigyo az also szint, a tudas, a kozepso a puma az ero, a legfelso a kondor a lelek...

Utkozben volt lehetosegunk megismerni a bebi, es a felnott alpakabol keszult kendok, pulloverek valamint a muszalas anyagok kozotti kulonbseget. azt is hogz lehet 250000 Ft-ert is ritka alpaka (a nevet elfelejtettem) kendot kapni. Itt megittuk elso cocateankat, ami szerintem semmiben nem kulonbozik egy rosszabb zold teatol. Hatasat nem ereztuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

Legutoljara, mar kisse elpilledten ertunk a legnagyobb osi emlekhez a Sacsayhuamanhoz. Mivel irasos emlekek nem maradtak fenn, azaz erzesem, hogy minden csak egy lehetseges magyarazat az itt levo kofalak eredetere. Leginkabb csak talalgatasok, amit igazan a leletek sem mindig tamasztanak ala. Ennek a helynek a "forditasa" a jollakott solyom (eddig errol az allatrol sehol nem volt szo??) A mese szerint a spanyolok es az inkak csataja zajlott itt es a sok halott a solymok martalekava lett. (a kondor inkabb eszik hullat, mint a solyom, de a vezeto ragaszkodott a solyomhoz) illetve masik elkepzeles szerint a varos(Cuzco) valaha puma alaku volt es ezek a falak a fej korvonalai voltak. Am mivel a spanyolok mindent felegettek, a koveket sajat hazaik epitesehez hasznaltak fel igy mar biztosat talan soha sem fogunk tudni errol a helyrol, igy ki-ki a sajat fantaziara hagyatkozva kepzelheti a hatalmas terulet funkciojat.

 

Szamomra nem volt meggyozo egyik magyarazat sem, a hatalmas tobbtonnas kotombok helyzetere, amik mernoki precizitassal egymasnak feszitve,  tobb mint 20000 ember fel evszazados  munkajanak eredmenye...

Mar sotetedes utan tertunk vissza a varosba, s az elmaradt ebedet vacsoraval igyekeztunk potolni. Ezuttal mar helyi specialitast, alpakat ettunk, a tengerimalac meg varat magara... Leginkabb a marhahusra emlekeztetett az ize. Kaptunk gratis tipikus perui "koktelt" hozza. 

A fejfajas ekkorra mar mindenkit utolert. Igy viszonylag koran 8-kor mar nyugovora tertunk. Az ejszaka a szokasos 1 es 3 orakor orrfujasos felkelestol eltekintve gond nelkul telt.

A csoport ketharmada elment ma raftingolni, en inkabb a varos nevezetessegeit valasztottam (5 fokos vizben, neoprem zokni nelkul, 2 orat; -tuti megfazas).

A Katedralis hasonlo a tobbi eddigi templomhoz, a fooltar melleti falon viszont, az utolso vacsora freskojan a tengerimalac a talon Jezus elott egy kicsit elgondolkodtato...

No, megyek folytatom a nezelodest, amit tudok ismet jelentkezem!

3 komment

Lima

2008.10.16. 01:59 ariel21

16 oras kimerito repulo ut utan szerenxcsesen megerkeztunk Limaba. A KLM kiszolgalas a masok informacioja szerinti boseges, mindenre kiterjedo volt. Fagyi, csoki, kave, pia, kaja minden mennyisegben. Mosolygo, kedves stuard-ok, tiszta mosdo. A szek tamlajaban levo monitoron ki-ki maga valasztotta filmet nyelvlecket vagy jatekot jatszhatott. Szoval minden adott volt, hogy kellemesen toltsuk, az amugy unalmas, hosszu utat.

Limaban vart bennunket a turavezeto, a szallas az azsiai kategoriakhoz hasonlo, tiszta egyszeru szobak. Este meg kimentunk megnezi a kivilagitott Plasa de Armas teret. Kicsit huvosebb ido van, mint ahogy szamitottuk. Az idoeltolodas miatt furcsa ejszakank volt. Hajnali egykor keltunk eloszor, (mivel otthon akkor volt reggel 6 ora), masodjara a bekapcsolva hagyott telefonom csorgese ebresztett 3-kor. Szerencsere mindegyikonk fennt volt igy, nem okozott kulonosebb kellemetlenseget. Sot, hogy meg tudjunk tovabb pihenni, ujdonsult utitarsunk tanacsara egy 50 percet beszelgetessel toltottunk, s ez alatt (a jungi pszichoanalizis szerint) agyunk kifaradt, s igy ujbol szukseget ereztuk az alvasnak, egeszen 6-ig sikerult szunyokalni. A reggeli a beigert vajgolyo volt piros lekvarral es piritossal.

Ma varosnezessel kezdtuk a napot. A Kegyelet temploma mellett elhaladva a setalo utcan jutottunk el a San Martin terre, akinek egy lovasszobrot allitottak itt, Peru 1835-os felszabaditasa "emlekere" 

A mellek utcakon, utepiteseken atgazolva ertuk el a Szt. Ferenc katedralist, ahol a katakombakba torteno temetkezessel is megismerkedhettunk. Onnan siettunk a Fegyverek terere ahol Elnoki palota elotti orsegvaltas ceremoniajanak lehettunk reszesei. Ezt kovetoen egy szamomra Laoszbol mar ismeros meretu busszal vagtunk neki a 437m magas, a Szt. Kristof hegynek, ahonnan "csodas" kilatas nyilott a 8 millios fovaros nyomornegyedeire illetve a hatalmas falanszter szeru, szurke, hatalmas temeto "telepre". Persze a lattuk a Del-Amerika legjelentosebb bikaviadal arenajat,

a az uj Lima felhokarcoloit, s persze a nagy szurke kodot az Ocean helyett. Viszont Janos szerint szerencsenk van, mert kethet utan, ma eloszor sutott a nap. Delben 10 solert ebedeltunk 1/4 csirket, krumplival, salataval, fagyival es inka kolaval. Delutan az aranymuzeumot neztuk meg, arabos taxizassal, majd 40 perc ut utan ertunk a muzeumhoz. De jo volt latni, hogy letezik egy kicsit kulturaltabb negyed is ahol mar az autokat a haz elott merik hagyni, bar azert a biztos ami biztos a keritesek tetejen 3 savos villanypasztor is erositi a hazak vedelmet. Rengeteg fegyver, katonai relikvia mellett csodas femtargyakat lattunk, neha mumiakkal kiegeszitve. De sajnos altalunk ismert nyelven nem voltak feliratok, meg tobb jelentos targy is hianyzott a kiallitasbol. :-(

Holnap hajnalban 4-kotr indulunk repulovel Cuscoba. Igyekszem jelentkezni, addig is udv. mindenkinek!

1 komment

Még itthon

2008.10.12. 23:11 ariel21

Létrehoztam sikeresen ezt az oldalt, hogy könnyebben tudjak üzenni az itthonmaradottaknak :-)

1 komment