A vilag legmagasabban fekvo fovarosaban ismet a foterhez kozel szallasoltak el bennunket, igy konnyen tettunk sajat magunk is setakat a kornyezo arusokhoz ill. ettermekhez. A delelott azonban megis a kozos varosnezest valasztottuk.
Nagyon hangulatos varos. Millionyi voros szinu haz, koros korul, a "lelatokon", mint egy hatalmas arenaban. A varos magjat hegyoladalak ovezik, mintha egy krater belsejeben volnank. A belvaros tengerszint feletti magassaga csak 3500 m., a kulso reszek fekszenek 4200-on. A San Francisco templommal kezdodott a program, majd az epulo kozponti piac munkalatait figyelhettuk meg a tobbsavos utfelett ativelo hidrol. Vasarnap leven a nyuzsgo utcai forgatag csak mersekelt volt. A kolonial stilusu hazak ovezte setalo utcan jutottunk a tan Murrillo terre, ahol a Katedralisban megnezhetuk hogyan sikerult az epiteszeknek a bejarat es az oltar kozotti 10 meteres szintkulonbseget kiegyenliteni. A ter kozepet ismet a szokokut es a szobor alkotta. A templom mellett diszegyenruhaban oriztek az elnoki palotat, a ter masik sarkan katonai figyelem vigyazta a Kongresszus epuletet.
Zenes, majalis forgatagaban szivesen pihentunk egy kicsit, majd a szentendrei tipusu szuk hangulatos "Juones" (majd pontositom) utcacskaban baktattunk felfele, egy ujabb templom mellett elhaladva igyekeztunk a szallasunk kozeleben levo Koka-muzeum iranyaba.
Szerencsere a sok bezart uzlet, muzeum, piac utan itt nyitott kapukkal fogadtak bennunket. Megtudhadtuk a kokain keszitesenek fazisait, valamint, hogy a kezdeti Coca-Cola uvegei, bizony tartalmaztak kokaint is. Mamar persze csak a neveben es szintetikus morzsakban jelenik meg a "koka" az italban. A koka levelek ragcsalasa serkentette az itt eloket, jobban kizsakmanyolhatoak voltak, kevesebb elelemmel meg tobb munkat tudtak elvegeztetni veluk. A koka cserje ma allamilag meghatarozott mennyisegben termesztheto, stb. stb....
A blokad miatt a plussz napunkat, amit itt La Pazban tolthettuk volna elvesztettuk, am a Tiwanaku-i romok megtekinteserol megsem akartunk lemaradni. Igy 11-en osszefogtunk, Janos segitsegevel mikrobuszt fogadtunk, s megneztuk a Titicaca totol 20, La Paztol 70 kmre levo "kitudja mikori" telepulest.
A soforunk ugyesen lavirozott a mellek utcakon, kikerulve a dugokat, s igy a fovaros kulvarosi reszeibe is betekintest nyerhettunk. Ahogy egyre magasabbra kacskaringoztunk a szerpentineken, egyre nagyon volt a ralatas a tolcseralakban szetterulo varosra.
Vegelathatatlan pusztasagon masfel (1.50) ora ut utan ertuk el a vilagorokseg reszet kepezo telepulest, ahol a mesek tovabb folytatodtak. A 3-as egyseg; az alvilag, a jelen vilag, s a mennyek vilaga. Templom egyuttesek, Virakocsat abrazolo obeliszkek, Nap es Hold kapu, termeszetesen a jelen a van a Puma kapu is, es a disziteseken a kigyo es a kondor is. A latogatasunk vegen eleredt az eso, s azt megelozoen kisebb fajta forgo szel latvanyaval is gazdagabban terhettunk vissza szallasunkhoz. A varos peremen meg megalltunk La Paz esti fenyeit megcsodalni, mivel azt elozo nap a kod, miatt kihagytuk.
A delelotti seta soran kinezett etteremben vacsoraztunk (bar ne tettuk volna), szerencsere eloetelkent az elozonap jol bevalt utcai hamburgeresnel alapoztunk, igy nem maradtunk ehen. Desszertezni a kozeli fagylaltozoba mentunk, potom penzert hatalmas adagok, am az ize nem mindegyiknek volt tokeletes, pl. Kati citrom fagyija neon zold volt, ezek utan az izet elkepzelhetitek...
Masnap 6-kor indultunk Chilei hatar fele. Az utat fotoszunetekkel szakitva tettuk meg. (egy alkalommal 45 percesre nyujtva, mivel kettos defektunk is volt) Minden gyumolcs, mogyoro, dio keszletet feleltunk, mert a szabaly szerint azt nem lehet a hataron at vinni.
Sajna Anna es Szilard szalamija aldozatul esett a szigornak, igy buntetes es husaru nelkul folytattuk az utunkat Arica fele.
